Sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy az otthoni munkavégzés elterjedése katasztrofális következményekkel jár majd az irodapiacra nézve, ami különösen a kereslet visszaesésében fog megnyilvánulni. Egy kutatás alapján azonban összegyűjtöttük, hogy ez miért nem lesz így, miért nem kell összeomlásra számítanunk, és miben változhat meg a járvány után az irodapiaci kereslet.

Bár a home office-nak kétségtelenül vannak előnyei, mostanra a munkavállalók legnagyobb része legalább időszakosan visszatérne az irodába. Sokan számoltak be arról, hogy az irodában produktívabbak, mint otthon, ráadásul a kollégákkal együtt dolgozva fontosabbnak érzik az adott feladat elvégzését. Emellett a vezetőkkel való személyes találkozást az értékelések és az előléptetések miatt tartják fontosnak, de az információáramlás - különösen az informális beszélgetések során - is sokak számára az irodai jelenlét felé billenti a mérleget.

Jelenleg az Egyesült Államokban egy irodai dolgozóra nagyjából 15 négyzetméternyi terület jut, az ország teljes irodapiaca pedig 1,1 milliárd négyzetméter. A technológiai szektor ennek 20 százalékát, 220 millió négyzetmétert teszi ki, ahol azonban a becslések szerint 20 százalékkal csökkenhet a home office miatt az irodaterületek iránti igény. Ez 44 millió négyzetméternyi irodaterületet jelent, amit ugyanakkor ellensúlyozhat a technológiai szektorban dolgozók létszámnövekedése és az újfajta térelosztások megjelenése. Az USA-ban csak idén 300 ezer új munkavállalóval bővülhet a technológiai szektor, az újfajta területek iránti igény pedig a terek kialakításánál nagyobb konferenciatermeket, szélesebb folyosókat, több egyéni irodát és nagyobb konyhát eredményezhet.

Mi a helyzet Magyarországon?

Más nagyságrendben de hasonló folyamatokra számíthatunk Magyarországon is. Becslésünk szerint a közel 4 millió négyzetméternyi budapesti irodaterületen járvány nélküli időszakban mintegy 400 ezer ember dolgozhat, a lakásirodákkal és az egyéb logisztikai, kereskedelmi ingatlanok irodaként használt tereivel együtt ez akár a 600 ezer főt is elérheti.

A KSH felmérése szerint a járvány előtti időszakban országosan mintegy 100-150 ezer ember dolgozott legalább alkalmanként otthonról, akiknek 40 százalékát a budapesti felsőfokú végzettségűek tették ki. Ez az összes foglakoztatott 2-3 százalékát adta, ami a tavaszi lezárások során 17 százalékra emelkedett. Nyáron azonban, amint a járvány enyhülni kezdett, ez az arány azonnal visszaállt 5-6 százalékra, ami arra utal, hogy egy járványmentes időszakban az emberek többsége továbbra is irodákból dolgozna.

Ha a korábbi évek fix munkarendje, a hétfőtől péntekig történő egy asztalnál töltött irodai munkavégzés nem is fog visszatérni, az amerikai példánál tárgyalt okok miatt sokan nálunk is időszakosan visszatérnének már az irodába. A legtöbb jel arra utal, hogy a jövőben egyfajta rugalmas munkavégzés terjedhet el, aminek központi eleme továbbra is az iroda lesz, a már említett térbeli átalakulásokkal együtt. A teljes irodai munkavállalói körből várhatóan kevesen fognak a járvány után is teljes home office-ban maradni, de azok száma is jelentősen csökkenni fog, akik a munkaidejük 100 százalékát az irodában fogják tölteni. A megoldás valahol a kettő között lesz, az arányok azonban munkakörtől függően szintén eltérők lehetnek.

Nem szabad ugyanakkor azt sem elfelejteni, hogy az irodai munkavállalók száma az elmúlt egy-két évtized alatt folyamatosan emelkedett és ez a trend várhatóan a következő években is folytatódni fog. Az irodai terek iránt tehát várhatóan a jövőben is lesz kereslet, ami hosszú távon a most épülő irodaterületekre is igényt teremthet.