A nettó nulla energiaigényű épületek a fenntarthatóság felé tett innovatív lépést szimbolizálják, amely a megújuló energiatermelés és -fogyasztás egyensúlyát hivatott megteremteni. Azzal a globális céllal, hogy 2050-re elérjük a szén-dioxid-semlegességet, a kormányok nemcsak szabványokat határoznak meg, hanem ösztönzőket is kínálnak. A nettó nulla energiaigényű épületek a környezeti felelősségvállalás iránti elkötelezettség bizonyítékai az építőiparban.

A nettó nulla kibocsátású ingatlanok fejlesztése jelenleg még magasabb költséggel jár többek között a korlátozott kereslet és a megfelelő építőanyagok nehezebb beszerzése miatt. Azonban az építőipari technológia fejlődése folyamatosan csökkenti és optimalizálja a kivitelezési díjakat, miközben a munkaerő alkalmazkodik az új módszerekhez. Fontos a megfelelő anyagok kiválasztása, illetve olyan beszállítók megtalálása, akik jó áron minőségi anyagokat tudnak prezentálni.

Bár a bekerülési költségek magasak lehetnek, az épület teljes életciklusa során mégis megtérül a befektetés. A környezettudatos épületek ugyanis többek között csökkentik a fűtési és hűtési költségeket, míg az épületfelügyeleti rendszerek az energiafelhasználás optimalizálásával mérséklik az üzemeltetési díjakat.

Bérlők és utólagos beavatkozás

Szintén fontos megemlíteni a bérlőket, hiszen az ESG-szempontoknak megfelelő ingatlanokban magasabb bérleti díjat kérhetnek el a kezelők és a tulajdonosok. Ráadásul a bérlők is egyre tudatosabban gondolkodnak, hiszen már a részletekbe is belemennek, így megvizsgálják az adott épület anyaghasználatát, a műszaki rendszereket és még sorolhatnánk, amelyek végső soron meghatározzák az üzemeltetési költségeket. Régebben leegyszerűsítve csupán az irodaszékekkel és a dekorációval foglalkoztak a vállalatok egy-egy irodába költözés kapcsán, ma már szinte minden a fenntarthatóság körül forog.

A nettó nulla kibocsátású ingatlanok építése azért is kerül egyre inkább előtérbe, mert az utólagos felújítások számos kihívást jelentenek, hiszen a meglévő épületstruktúrák korlátokat is szabnak. Alapvetően az energiafelhasználás minimalizálására összpontosíthatunk a meglévő elemek újrahasznosításával, illetve hatékony berendezések, alacsony energiafelhasználású rendszerek és megújuló erőforrások alkalmazásával.

Az építési szabályzatok is jelentősen átalakulnak, hogy megfeleljenek a nettó nulla energiaigényű épületek iránti keresletnek. Így például a 2021-es Nemzetközi Energiatakarékossági Kódex (IECC) figyelemre méltó lépést tett azáltal, hogy új meghatározásokat vezetett be a lakó- és kereskedelmi épületekre vonatkozóan. Ezek többek között előírják egyes helyszíneken a megújuló energiatermelést, hogy megfeleljenek bizonyos teljesítményi céloknak. Itt említhetjük meg a zöld épületekre vonatkozó tanúsítványok rendszerének aktualizálását, így a LEED és a BREEAM is egyre jobban összpontosít az ESG-megfelelésre.

Költségvetés és stratégia

Természetesen a pénzügyi szakemberek szerepe is megnő, hiszen a pontos költségvetés meghatározása kulcsfontosságú a projektek kezdeti szakaszában, amely magában foglalja a nettó nulla stratégiák átlátható kommunikációját, meghatározva az épület típusát, a teljes területet, a feltételezett építőanyagokat, a nettó nulla tartalmat, a beszerzési stratégiákat és persze a benchmark adatokat, amelyek alapján kalkulálni lehet az épület életciklusára is vonatkozóan.

A költségvetés összeállításában kulcsszerep hárul a beszerzési lehetőségek feltárására, hiszen a szóba jöhető építőanyagok meglehetősen korlátozottan állnak rendelkezésre, nem beszélve a szállítási időről és árakról. De nem csak a kivitelezés lényeges, hanem a későbbiek során felmerülő karbantartási, javítási és csereköltségek is számításba jönnek.

Összességében a fenntarthatóság ma már a kereskedelmi ingatlanfejlesztők és -üzemeltetők mindennapjainak középpontjában áll, és ez már nem csupán az energiafogyasztásra korlátozódik, hanem átfogóan az emberi civilizáció jövőképe vonatkozásában komplexen kerül előtérbe. Mindenesetre jelenleg még kevés a referencia a globális épített örökség relációjában, vagyis  piaci szereplőknek jelenleg hatékony költségkezelési stratégiákat kell megvalósítaniuk, hogy ne csak humánusak legyenek, hanem nyereségesek is.