Sokáig nem foglalkoztunk azzal, miként hat ránk az irodai környezet. Bementünk dolgozni, és ott így vagy úgy, de elvégeztük a munkánkat. Most mégis egyre többen és egyre hangosabban beszélnek egy új irányzatról, amely az emberi wellbeinget, vagyis jóllétet szeretné elősegíteni és a középpontba helyezni az irodák esetében is. Csupán új hóbortról lenne szó, vagy ez a jövő, amellyel mindenkinek szembe kell néznie? Mitől vált hirtelen ilyen fontossá, hogy az emberek jól érezzék magukat a munkahelyükön?

Változóban van, ahogy a munkahelyünkre gondolunk. Ez sok esetben kapcsolódik ahhoz, hogy az emberek igyekeznek egyre egészségtudatosabban élni, így jobban odafigyelnek arra, hogy milyen hatások érik őket. Ma már nem számít ritkaságnak, hogy tisztított vizet iszunk otthon, az élelmiszerből a biót vagy az alacsony cukortartalmú termékeket választjuk. Az internet segítségével pedig ömlik ránk az információ, hogy mi mindenre kellene odafigyelnünk: nemcsak arra, hogy mit eszünk vagy iszunk, hanem arra is, hogy milyen környezetben élünk. Ez utóbbi pedig már nemcsak a külső környezetet vagy az otthonunkat jelenti, hanem egyre inkább a munkahelyünket is.

A wellbeing előtérbe kerülése a generációváltáshoz is kapcsolódhat. Bár elcsépeltnek hangzik, de valóban van különbség az X- és Y-generáció között abban, miként tekint a munkahelyére, illetve mit tart fontosnak. Utóbbiak ugyanis nagyon szeretnék magukat jól érezni ott, ahol napi 8-9 vagy akár ennél is több órát dolgoznak, ebben pedig a kollégák mellett maga az iroda is fontos szerepet tölt be. Ezt a generációt egy természetes fényt alig kapó, sötét iroda már önmagában munkahelyváltásra kényszerítheti. Mit jelent mindez a cégek számára? Ha meg akarják szerezni vagy tartani az Y-generációs munkavállalóikat, akkor komolyan foglalkozniuk kell a számukra is vonzó irodai környezet kialakításával. A munkaerőhiány miatt ugyanis egyre nehezebb megtalálni a cég számára szükséges munkavállalókat, az értük folyó versenyben pedig minden "fegyvert" be kell vetni. Ezek mellett az igények mellett már csak azért sem lehet elmenni, mert 2025-re a munkavállalók jelentős része Y-generációs lesz, vagyis szinte teljesen az ő igényeik diktálják majd, hogy mit várnak el egy cég dolgozói. Ez a dátum pedig nincs is olyan messze, így hát egyre inkább követelménnyé válik, hogy a most épülő irodáknak már ezeknek a változó vagy a régiekhez képest eltérő igényeknek kell megfelelniük.

Csak divat vagy HR-stratégia?

Ez a felismerés hívta életre a legújabb irodaminősítési rendszert, amely a WELL nevet kapta. A korábbi minősítési rendszerek ugyanis inkább az épületeknek a környezetre gyakorolt hatására koncentráltak, ez az új azonban az épületek emberekre gyakorolt hatását veszi górcső alá.

Sokan viszont szkeptikusak a WELL-lel kapcsolatban, és csak újabb divatnak tartják, mint a zöldminősítéseket annak idején. Divat ide vagy oda, a minősítések mégis széles körben elterjedtek, és ma már nem épül irodaház Magyarországon anélkül, hogy valamilyen minősítést szerezne. Nagy különbség van ugyanakkor abban, hogy magát a WELL-t célozza meg, vagy csak az energiatudatosságra törekszik. Bár az Y-generáció sokkal környezettudatosabbnak tekinthető, mint az elődei, a cégek társadalmi felelősségvállalása és így energiahatékony irodaválasztása mégis kevesebbeket foghat meg, és ösztönöz az adott munkahely választására Magyarországon. A wellbeing azonban már sokkal közelebb áll hozzájuk, és tudatosan törekednek az irodában is a jóllét vagy boldogság elérésére, ebből következőleg sokkal közvetlenebb hatással lehet egy WELL minősítés megszerzése egy adott cég munkaerőpiacon elért eredményeire. Valójában tehát többről van szó, mint pusztán divatról, a WELL által megfogalmazott elvek érvényesítése az irodában kulcsszerepet tölthet be abban, hogy egy cégnek a jövőben sikerül-e megnyernie és megtartania a dolgozóit. Bár a cégvezetők sok esetben nem az Y-generációhoz tartoznak, és furcsának tűnhet számukra az általuk kevésbé fontosnak tartott szempontokra figyelni, valójában az átalakulás mellett ők sem mehetnek el, akármennyire is "úri huncutságnak" tűnnek ezek a munkavállalói igények.

Szakértők a wellbeingről

A wellbeing témakört a Portfolio is fontosnak tartja, ezért a tavasszal megrendezett Portfolio FM & Office 2018 konferencia több előadása és panelbeszélgetése is foglalkozott a témával. Hegedűs Orsolya MRICS, a Cushman & Wakefield szakértője előadásában arról beszélt, hogy a wellbeing a világon mindenütt egyre nagyobb hangsúlyt kap, és sokak szerint a GDP helyett az országok teljesítményével kapcsolatban is valamiféle általános közérzet mutatót kellene alkalmazni. A cégek számára sem csak a munkatársak megtartása és megszerzése végett fontos a dolgozók "jóllétének" szem előtt tartása, ennek javulása ugyanis a vállalat számára is pozitív hatásokat tartogat. Amennyiben ugyanis a munkavállalók jobban érzik magukat a munkahelyükön, kevesebbet hiányoznak, növekszik a produktivitásuk, és ezáltal magasabb szintű ügyfél-elégedettség érhető el. A javulásra pedig szükség is van, egy amerikai felmérés szerint ugyanis az emberek 76 százaléka nem boldog a munkahelyén. Az iroda viszont komoly hatással van az emberek egészségére, amely szempontokat többek között a WELL minősítés is vizsgál.