A Skanska, a CBRE, a Dentons és a PwC közös, Kelet-Közép-Európai befektetési körkép 2018 – Új növekedési területek című kiadványában felvázolják azokat a trendeket, amelyek meghatározzák majd a jövő irodáit, munkahelyeit, a millenniumi generáció igényeit. Most a teljesség igénye nélkül néhány fontosabb gondolatot emeltünk ki.

Flexibilis irodák

Az elmúlt öt évben a flexibilis irodák hódítottak a nagyobb régiós városokban. Ez a trend különösen Lengyelországban markáns, ahol statisztikák szerint 250%-kal nőtt az ilyen típusú munkahelyek aránya az elmúlt három évben. Persze a flexibilis irodák meghatározása is elég nehéz, hiszen meglehetősen sokféle munkahelyre érthetjük. Az irodaszektorban többféle munkakultúra honosodott meg, hiszen vannak hagyományosabb működésű cégek, és már megjelentek az innovatív munkaterek is, mint például a közösségi iroda vagy éppen az inkubátorházak. Azonban növekvő arányban terjednek a hibrid irodák is, amikor a kétféle munkafilozófia keveredik, így egy irodaházban többféle bérlő is otthonra talál, amelyre az épülettulajdonosnak is fel kell készülnie.

A modern irodaterek ráadásul könnyen konfigurálhatók, vagyis igény szerint újraszabhatók a bérlemények, amelyek megkönnyítik a bérbeadást is. A flexibilis irodák iránti keresletet növelték az alábbi tényezők is: a technológia térhódítása, a tudásalapú munka előtérbe kerülése és a mai korból fakadó viselkedésbeli változások a munkavállalók körében, gondoljunk csak az újabb generációk csatlakozására a munkaerőpiacon.

A felgyorsult világunkban folyamatosan változnak a cégek igényei, amely újabb és újabb típusú tereket igényelnek az irodaházakban. A háztulajdonosok is rugalmasan kezelik a bérleményeket, egyre több egyéni kezdeményezést támogatnak.  A régióban megjelenő újabb befektetők körében is vannak olyanok, akik kifejezetten a rugalmas irodákra specializálódtak, mint például a közösségi irodahálózatot működtető IWG (Regus).

Az iroda mint toborzóeszköz

A munkaerőpiacot tekintve a demográfiai és a társadalmi trendek a modern irodák iránti érdeklődés növekedését eredményezi. Először is az emberek tovább élnek és dolgoznak, másodszor a növekvő egészségügyi díjak egyre nagyobb problémát jelentenek a társadalomnak. Ezért a munkahelyi jóllét az egyik leggyorsabban terjedő trend lesz a közeljövőben. Mivel az időnk csaknem 90%-át épületekben töltjük, ezért előtérbe kerül az egészség, a munka-magánélet harmonikus egyensúlya és a wellnesz programok az alkalmazottak számára. Ezek azért is fontos tényezők, mert sok nagy gazdaságban hiánycikk van tehetséges szakemberekből, és a wellbeing segítségével könnyebben tudnak a cégek maguknak friss erőt toborozni.

Egy CBRE tanulmány szerint őt vállalatból négyben már szerveznek jólléti programokat vagy a közeljövőben tervezik bevezetni, illetve az irodaházakban az egészséges munkakörülmények érdekében folyamatosan változtatnak. Itt említhetjük meg a világítás- és a friss levegő-szabályozást, a fejlett víztisztítást, a relaxációs zónákat, amely tényezők az egészséges irodát szimbolizálják. Az alkalmazottak 80%-a ért egyet azzal, hogy a toborzás és megtartás fontos elemei lesznek a cégek jólléti programjai az elkövetkezendő tíz évben.

Millenniumi generáció

A vállalkozások a millenniumi generáció felé fordulnak, hiszen például a mi régiónkban a teljes népesség 20-30%-át már ők alkotják. Az 1980-2000 között született generáció abban a korban szocializálódott, amikor hatalmas technológiai és politikai változások következtek be, illetve a nagy krízis is hatást gyakorolt rájuk. Ők az új technológiát már kiskoruk óta használják az információszerzésre. A millenniumiak nagy ambíciókkal rendelkeznek, és tudják mit akarnak, ezért nagy elvárásokat támasztanak a munkaadókkal szemben. Számukra nagyon fontos az iroda szofisztikációja, egy jó dizájn sokat nyom a latba. Egyre több helyen jelenik meg a biciklitároló, a tusoló, a kávézó, nagy az igény a jólléti zónákra, relaxációs terekre, ahol több zöld veszi körbe az alkalmazottakat.

Ez a generáció nemigen tolerálja, ha sokat kell utaznia a munkahelyére, általában maximum 30 percet viselnek el. Ennek is köszönhetően a jövőben az irodaházak központi elhelyezkedése és a jó közlekedési megoldások kerülnek előtérbe. Bár a tömegközlekedés alapvető, egyre több alternatív eszköz jöhet szóba, mint például a kerékpár, közösségi autómegosztás.

A témához kapcsolódik a ki a Deloitte Millennial Survey nyári kutatása, amely szerint markáns fordulat állt be abban, ahogyan az Y és Z generáció megítéli a vállalkozások tevékenységét. Egyre többoldalúak az elvárásaik a munkáltatókkal szemben. Ennek megfelelően egyre kevésbé hűségesek a munkáltatóikhoz. A millenniumi generációba tartozók 43 százaléka arra számít, hogy két éven belül munkahelyet vált, 28 százalékuk pedig úgy véli, öt évig marad jelenlegi helyén. Az új foglalkoztatási formák növekvő népszerűségét mutatja az is, hogy a két éven belül állást változtatók 62 százaléka teljesen reális forgatókönyvnek tartja azt, hogy nem hosszabb távra kötelezi el magát egy cég mellett, hanem részmunkaidőben, vagy éppen szabadúszóként dolgozik majd. Ennek fényében – is – kell a tulajdonosoknak a portfólió-stratégiájukat kidolgozni.

Az irodák jövője

A jövőben a munkavállalók tartózkodási helye nem lesz meghatározó, mert dolgozhat bárhol, csupán a körülményeket és a szükséges információkat kell biztosítani. A kulcs az lesz, hogy a cégek rugalmas tereket, otthoni munkavégzésre is alkalmas feltételeket biztosítsanak, illetve a smart infrastruktúrában is egyre nagyobb intenzitással kapcsolódjanak be.

Az ingatlantulajdonosnak is meg kell felelniük a változó trendeknek a dizájn és  fejlesztés során. Állandóan alkalmazkodniuk kell, ugyanígy a befektetőknek is szem előtt kell tartaniuk a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget, így új utakat kell keresniük az energiahatékonyság és a jóllét tekintetében is. Sokrétűbb árképzésre is szükség lehet, ahol figyelembe vesznek új tényezőket is, mint pl. a valós idejű irodahasználatot stb.

Az ingatlanportfóliók sem tekinthetők stabil épületek gyűjteményének, hiszen az egyes irodaházaknak az igények szerint folyamatosan alkalmazkodniuk kell. Itt említsük meg a property technológián alapuló felhasználói élményt, amely növekvő intenzitással terjed az ingatlanpiacon, és összeköti az egyes közösségeket. A core portfóliók kisebbek lesznek, de nagyobb hangsúlyt fektetnek majd a technológiára, és az emberközpontúság előtérbe kerül.

A fejlesztők folyamatosan harcolnak a smart megoldásokkal, hiszen míg egy technológiai eszköz vagy megoldás innovációs ciklusa nagyjából 18 hónapig tart, egy fejlesztési procedúra az elejétől a végéig öt évet is igénybe vehet. Az ingatlanpiac is technológiai forradalommal néz szembe a következő öt évben, ezért érdemes minél előbb felkészülni.