Szinte alig találni üres iroda- vagy logisztikai bérleményt a budapesti kereskedelemi ingatlanpiacon, ez azonban nem az Armaggedon, hanem inkább azt jelzi, hogy nagyon fut a szekér a bérleti piacon. Idén jöhetnek az új állományok, de itt se számítsunk túl sok üres területre.
 

Újabb történelmi csúcsokat döntött az üresedési ráta mind az irodapiacon, mind az ipari ingatlanpiacon. Már szinte közhelyszámba megy, hogy folyton történelmi csúcsokról beszélünk az ágazatban vagy éppen az építőiparban, de jelenleg valóban a hazai ingatlanpiac az újabb virágzását ünnepelheti. Meddig tart a fejlesztési láz ebben a ciklusban, kérdezhetnénk, de ezt senki sem tudhatja, mindenesetre a hazai gazdasági fundamentumok nem ígérnek lejtmenetet az elkövetkezendő időszakban sem.

Szokás szerint a Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma adataira támaszkodunk, amelynek statisztikáit felhasználva egyébként a Magyar Nemzeti Bank is közzéteszi előrejelzéseit és elemzéseit. A tavalyi negyedik negyedévet taglaló összefoglalójukban 5,6%-os üresedési rátát regisztráltak az irodaházak világában. Gyakorlatilag ha az elfekvő, rossz strukturális adottságú bérleményeket nem számítjuk, akkor nincs hová költözni. Nem véletlenül növekszik az előbérletek száma, vagyis a vállalatoknak évekre előre el kell készíteniük az office branding stratégiájukat, a vállalati jövőképüket, hiszen sokáig kell várni az új bérleményekre.

Az ipari ingatlanpiacon is óriási adatot mértek a szakértők tavaly év végén, hiszen 1,85% a kihasználatlanság mértéke, ami szinte statisztikai hibahatárt jelent, amúgy a logisztikai központokban elérhető irodai kapacitást jelöli nagy részben. A raktárpiacon persze megvan az a sajátosság, hogy az állomány valójában a Budapest-környéki logisztikai parkokat és a városi logisztikai ingatlanokat jelöli, hiszen vidéken kevés a spekulatív állomány, túlnyomó részben nagy gyárak, üzemek, beszállítói hálózatok logisztikai kapacitásáról beszélhetünk.

Mindkét szegmensben megfigyelhető volt tavaly, hogy kevés új állomány érkezett a piacra 2018-hoz képest, ami nyilván rásegített a kihasználatlanság erőteljes csökkenésére, ellenben idén, ha minden jól alakul, és lesznek építőipari szakemberek az állványzaton, akkor a fejlesztők alaposan belehúzhatnak. A CBRE adatai szerint 264 ezer m2-nyi új állományt, míg a logisztikai piacon 180 ezer m2-nyi új bérlemény átadása történhet meg 2020-ban.

A nullához konvergáló üresedési rátát jól jelzik a tavalyi bérlői keresletek is, és nem csak az előbérletek, hanem a hosszabbítások is nagy lendülettel zajlottak.  Tavaly az irodapiacon a teljes bérbeadási volumen megközelítette a 640 ezer négyzetmétert, ami 17%-kal magasabb az eddigi rekordnak számító 2015-ös szintnél. A raktárpiacon itt ezúttal nem beszélhetünk csúcsról, de a nettó bérbeadás így is újra 200 ezer m2 fölé emelkedett a budapesti agglomerációban, ami 19%-kal magasabb érték, mint 2018-ban, és megfelel az öt éves átlagnak a CBRE statisztikái szerint.