Hétfőtől péntekig az irodában - mint a "régi szép időkben"?
Vajon a kötelező irodai visszatérés a "csendes elbocsátás" egy formája? Az otthoni munkavégzés az alkalmazottaknak olyan érték, hogy akár fizetéscsökkentésnek élhetik meg az intézkedést. Az Amazonnál szeptember közepén közölték, hogy az összes munkavállalónak vissza kell térnie az irodába teljes munkaidőben. Számos cég lépett mostanság ilyen irányba, a kérdés, hogyan folytatódik a trend? Mi segítheti a rugalmas munkavégzés hatékony működését. Ehlers Diána, a Magyar Távmunka Szövetség tagja gondolta tovább a fejleményeket.
Az Amazon igazgatója szeptember 16.-án hétfő reggel egy hivatalos emailben közölte az összes munkavállalójával, hogy a vállalati kultúra megerősítése, a jobb együttműködés, valamint az ügyfelek felé nyújtott maximális teljesítmény érdekében a cég úgy döntött, hogy mindenkit visszahív az irodába dolgozni.
Az új irányelv szerint mindenki kap íróasztalt, de további részletek egyelőre nem ismertek. Az biztos, hogy a dolgozóknak már csak néhány hónapjuk maradt arra, hogy az életüket úgy alakítsák át, hogy 2025. januárjától újból heti öt napot kell az irodába bejárni.
Vajon a kötelező irodai jelenlét csendes elbocsátáshoz vezet?
Számos Amazon alkalmazott úgy véli, hogy a Dell, Disney és az X példáját követve az RTO (Return-to-Office) bevezetése egyfajta “csendes elbocsátás” üzenetet hordoz magában. A csendes elbocsátás olyan gyakorlat, amikor egy munkaadó olyan feltételeket teremt, amelyek arra késztetik a dolgozókat, hogy önként távozzanak. A munkahelyi jelenlét kötelezettsége gyakran olyan munkavállalók számára válik terhessé, akik távol élnek az irodától, vagy akiknek családi vagy egyéb kötelezettségeik miatt nehéz az állandó fizikai jelenlétet megoldani. A Dell miután visszahívta a dolgozókat az irodákba, új szabályzatukkal előírták, hogy az alkalmazottak negyedévente legalább 39 napot jóváhagyott irodahelyiségben kell tartózkodjanak, és bár a távmunka továbbra is lehetséges, azok, akik ezt választják, nem jogosultak előléptetésekre. Az X tulajdonosa, Elon Musk szerint, azok a kollégák, akik heti öt napot az irodában töltenek a “hardcore” hozzáállásukat bizonyítják. Musk egyébként ezt már két évvel ezelőtt a Tesla dolgozóitól is elvárta, amikor is minimum (!) 40 órás heti irodai munkavégzést követelt meg a dolgozóitól.
Az Amazon egyik mérnöke, jelenleg munkát keres a LinkedIn-en és kritikusan jellemezte a vállalat új rendelkezését. Az ötnapos irodai visszatérés (RTO) bevezetését sajnálatosnak nevezte, kifejtve, hogy számára a munka a megélhetést jelenti, és nem kíván részt venni „élőszereplős szerepjátékban vagy képmutatásban”. Ez a vállalati munkakörnyezetet kritizáló megjegyzés tovább erősíti Kristi Coulter korábbi véleményét, aki 12 évet töltött az Amazonnál vezetői pozícióban. Egy tavalyi interjúban a cég irodai munkakörnyezetét úgy írta le, hogy az „olyan, mintha az ember lassan megölné magát” a nagynyomású légkör, a folyamatos stressz és a túlzottan hosszú munkanapok miatt.
A hibrid munkamodell egyenértékű 8%-os fizetésemeléssel
Nick Bloom a Stanford Egyetem professzora elsőként reagált egy LinkedIn posztban az Amazon RTO szabályára. Véleménye szerint: A kilépési arányok növekedésére lehet számítani az Amazon új irányelvei nyomán. A Trip.com kutatási eredményei alapján felidézte, amikor a teljes munkaidős irodai jelenlétet háromnapos hibrid munkavégzésre csökkentették, a kilépési arányok 35%-kal estek vissza. A munkavállalók számára a hibrid munkamodell olyan értékű, mintha 8%-os fizetésemelést kapnának, így ennek megszüntetése a dolgozók szemében egyenértékű lehet egy 8%-os fizetéscsökkentéssel. Általánosságban elmondható, hogy a kutatási adatok nem támasztják alá az Amazon állítását, miszerint az irodai együttműködés eredményesebb, ha a munkavállalók napi szinten jelen vannak. Ha az Amazon belső szabályzatai továbbra is az ötnapos irodai jelenlétet követelik meg, azok az előírások nagy valószínűséggel egy éven belül enyhülni fognak. Az ötnapos irodai jelenlét fenntartása korlátozza a vállalat azon képességét, hogy olyan tehetségeket vonzzon, akiket korábban távmunkában foglalkoztatott – és ez különösen hátrányosan érintheti a megváltozott munkaképességű munkavállalók elhelyezkedési lehetőségeit is.
Bloom azt is kiemelte, nem hiszi, hogy más vállalatok követni fogják az Amazon példáját. Véleménye szerint nagy valószínűséggel más amerikai nagyvállalatok mint például a Microsoft jól jöhetnek ki ebből a helyzetből, mivel központjuk ugyancsak Seattle-ben található, ugyanakkor hibrid munkavégzési lehetőséget ajánlanak alkalmazottainak, ami vonzó alternatívát jelenthet a rugalmas munkavégzést előnyben részesítő munkavállalók számára.
Megéri feladni a rugalmasságot, miközben a versenytársaink profitálhatnak belőle?
A rugalmas munkavégzés - legyen az távmunka, vagy hibrid modell - lehetőséget biztosít a vállalatok számára, hogy földrajzi korlátok nélkül válasszák ki a legalkalmasabb szakembereket. Ha ezt a lehetőséget megfelelő tudatossággal kihasználják, akkor a vállalati kultúra megőrizhető és tovább erősíthető a magas színvonalú munkavégzés által. Különböző kutatások eredményei igazolják, hogy a hibrid munkamodell pozitív hatással van mind a munkáltatókra, mind a munkavállalókra. Az Egyesült Királyságban például a munkavállalóknak lehetőségük van már az első munkanaptól rugalmas munkavégzést kérni, és a kormány jelenleg is azon dolgozik, hogy a rugalmas foglalkoztatás kereteit tovább finomítsa és szabályozza.
Az elmúlt 1-2 évben Magyarországon is szemtanúi lehettünk néhány cég drasztikus lépéseinek az irodai visszahívást tekintve. Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy számos olyan munkáltató is van, amely sikeresen felismerte a rugalmas foglalkoztatási formák hosszú távú előnyeit, és ezek továbbra is szerves részét képezik a működésüknek. Néhányat említve a teljessége igénye nélkül, például a Deutsche Telekom IT Solutions Hungary megtalálta a hibrid modellre történő átállás hatékony módját, az E.ON Ügyfélszolgálati Kft. lehetőséget adott munkavállalóinak arra, hogy a munkaidő felében bárhonnan végezhessék a munkájukat, a TcT Group és a JobCTRL pedig a pandémiát követő időszakban megszavaztatta dolgozóival és náluk a távmunka megoldás nyert. (Szerk.Megj: a Magyar Távmunka Szövetség „Távmunka jó gyakorlatok” blog-interjúsorozatában a legjobb vállalati gyakorlatokat folyamatosan keresi és gyűjti.)
A Magyar Távmunka Szövetség küldetése, hogy elősegítse a rugalmas és távoli munkavégzési formák elterjedését, támogatva a munkáltatókat jó gyakorlatok bemutatásával és távmunkával kapcsolatos szakmai fejlődés előmozdításával. A civil szervezet szilárdan hisz abban, hogy az innovatív munkamódszerekbe történő befektetés hozzájárul ahhoz, hogy a magyar vállalatok sikeresen adaptálódjanak a változó munkaerőpiaci környezethez, miközben megőrzik és erősítik versenyképességüket a globális piacon.
Forrás: HRportal