A 21. század gyökeresen felforgatta a munkaerőpiacot, hiszen új típusú tevékenységeket, munkavégzési formákat és kompetenciákat helyezett előtérbe. Egyre fontosabb a rugalmasság, a naprakészség, a mobilitás; a technológiai fejlődés pedig a fizikai terek mellett a virtuális tereket is helyzetbe hozta, miközben új kommunikációs csatornákat honosított meg. Felvillantjuk az elmúlt 10 év legfontosabb trendjeit. Majd jön a slusszpoén, ami cunamiként lépett az irodákba. És hogy mit hoz a jövő? Senki sem tudja.

1. Új munkakultúrák és közösségépítés

A munkaerőpiaci átalakulás sokrétű volt az elmúlt évtizedekben, az alárendeltségi merev viszonyok fellazultak, és a mellérendelő kapcsolatok kerültek előtérbe. Egyfajta demokratizálódási folyamat vette kezdetét, vagyis a globálisan előtérbe kerülő emberi jogok egyfajta leképeződése tetten érhető az irodákban is. A sokszínűség multikulturális jelenléte közismert, eltérő háttérrel és szokásjoggal érkező munkavállalók olvasztótégelye egy-egy nagyobb nemzetközi cég munkahelye. A nyitottság egyértelműen összeadja a generációk erejét, és ha sikerül a különböző korcsoportok eltérő szocializációs mintáit összefésülni, akkor megsokszorozódnak a lehetőségek.

A rugalmasság szintén az új típusú munkakultúrák sajátja, hiszen a tevékenységalapú vagy agilis munka világában a projektszemélet markáns tényező. A munkahelyi demokratizálódási hullám velejárójaként megjelent a közösségi szellem is, amely a munkaszervezet minden tagját értékes egyénnek írja le, vagyis az alkalmazott elvégzett munkája értékteremtés, amelyet ösztönözni, bátorítani kell. Az egyénnel együtt az egyéniség is előtérbe került, itt említhetjük meg a kreativitást, de ide sorolhatjuk az inspiráció kifejezést is, hiszen az egyének, személyiségek tudnak egymásra hatni. Innen már egyenes út vezet a közösséghez: az egyének teljesítménye összeadódva hatványozódhat.

2. Az egyterű irodák világa

Sokan abban a tévhitben vannak, hogy az egyterű iroda is az elmúlt évtizedek megújuló munkakultúrájának eredménye, pedig már az 1900-as évek elején megjelent ez a típusú munkahely. Később lecsengett ez a fajta irodai tér, és eljött a cellás irodák ideje, majd kombinálták a kis fülkékből, kockákból álló alaprajzi struktúrával.

Az egyterű irodák legújabb hódító útjukra nagyjából az 1990-es években indultak, amelynek számos okát azonosíthatjuk, most csupán néhányat említsünk meg. Az információáramlás felgyorsult, a tömegkommunikációs eszközök és a technológia fejlődése magával hozza a még több információt, amelyet meg kell emésztenünk, ráadásul gyorsan kell tudnunk analizálni az infókat, hogy a kapott adatokból következtetéseket vonjunk le, majd alkalmazzuk az eredményeket a munkánk során.

Lebontották a cellákat, legalábbis egy részüket, vagy üvegfallal helyettesítették, mindenesetre előtérbe került az együttműködés a munka világában. Az egyterű irodában a kollégák sokkal többet beszélgetnek, eszmét cserélnek, ötletelnek, gyorsabb az információáramlás, így az adott cég gyorsabban tud reagálni az új kihívásokra. Emellett az egyterűséghez jobban idomulnak a közösségi terek, amelyek akár multifunkcionálisan is használhatók, hiszen az érkezőben informális meetinget tarthatunk, de egy játékszobában is lehet brainstormingolni.

3. Közösségi irodák

Az új munkavégzési formák során a szabadúszók, nomádok, startupok szerepe felértékelődik, az otthoni munka nagyságrendje nő, amelyet nem csak a multik dolgozói végezhetnek bizonyos napokon, hanem a szabadúszók számára is ez a fő csapásirány. Azonban sokan nem szeretnek egyedül lenni otthon, hiszen a szociális kapcsolatok hálója az emberiség egyik legfontosabb civilizációs terméke, ezért megjelentek a közösségi irodák.

A közösségi irodákban rugalmasan lehet munkaállomást, irodahelyiséget, tárgyalót foglalni, sőt, egyéb irodai szolgáltatásokat is igénybe lehet venni, mint székhely, üzenetek fogadása stb. Többféle csomag közül választhat az ügyfél, ami a bérlés időtartalmára és az igénybe vett eszközökre-infrastruktúrára vonatkozik. A közösségi iroda tehát egyfajta átmenetet képez az irodai munka és az otthoni munka között, miközben mindkettő előnyeit egyesíti.

4. Irodabútorok és az ergonómia evolúciója

Az ergonómia térhódítása elhozta az irodabútorok evolúcióját, amely a dolgozói jóllét, a kényelem és a wellbeing trendjével együtt egyre nagyobb szerepet kap. Az ergonómia tudománnyá nőtte ki magát, nem véletlenül az irodabútor-gyártók komplex anatómiai ismeretekkel felvértezve tervezik meg a termékeiket, amelyek aztán hatékonyan hozzájárulnak az alkalmazottak egészségéhez. Az irodabútorok nem önmagukban létező fizikai tárgyak, eszközök, hanem a munkafilozófia, a vállalati kultúra és a legújabb HR-irányzatok összességének fizikai megtestesülései a munkahelyeken.

Számtalan stílus, szín és forma határozhatja meg az irodabútorok világát, árkategória szerint is a luxustól a tömegtermékekig széles a választék. Az egyedi formavilággal megáldott közösségi terek uralják az igényes munkahelyek világát, amelyekhez olyan fogalmak társulnak, mint a munkáltatói márkaépítés, a közösségi szemlélet, az együttműködés, a kommunikáció, az információszerzés, a brainstorming. A funkcionalitás egyesül az esztétikummal, és itt fontos szerep hárul a tervezők és fit-out szakértők munkájára, hogy a számtalan formában, színben és funkcióban rendelkezésre álló irodai és közösségi bútorokat egységes szemlélet mentén igazán karakteres stílusban, a vállalati márkával összhangban, tudatos térszerkezetben egyesítsék.

5. Employer branding és a munkahelyi élmény

 A munkaerőhiány fókuszba emelte az employer brandinget, azaz a munkáltatói márkaépítést, ahol ugyanolyan fontos a bevonzás, mint a megtartás és az elkötelezés. A munkahelyi élmény az egyik legerősebb szempont a márkaépítéssel kapcsolatban, amely magával hozza a közösség szerepét is. A nagyobb cégeknél a silószerű működés korlátozott interakciós képességét ellenpontozza a márkaépítés, hiszen a szervezeti egységek között minél több közös dolgot, projektet, ha úgy tetszik, élményt kell találni.

Az emberi viszonyok a céges kultúrába ágyazódnak be, amely tetten érhető a dolgozók és a vezetőség, valamint a dolgozók egymáshoz való viszonyulásában, a közösség erejében, a közös programokban, a toleranciában, a sokszínűségben, a globális és lokális értékekben, a kreatív megoldásokban mindenütt és mindig. A brandépítés valójában kultúraépítésről szól, nem légüres térben mozgunk, hanem megbecsült tagjai vagyunk az adott vállalatnak, és a történetének részévé válunk. Az employer branding egyik fontos szelete az office branding, amikor az elvek és alapértékek a fizikai valóságban is leképeződnek. Ide tartozik az iroda alaprajzi elrendezése, a bútorok, a közösségi területek, az irodai és munkakultúra folyamatok mindennapi működése etcetera etcetera.

6. Emberközpontú irodaházak

Már nem a személytelen vállalat, mint bérlő áll az irodaház fókuszában, hiszen az üzemeltetők és tulajdonosok rájöttek, hogy a bérlő a dolgozók összessége, és a kollektíva munkatársakból áll, akik mind-mind önálló személyiségek. Az irodaházak a növekvő versenyben már az embereket célozzák meg, és rajtuk keresztül a cégeket. Itt egyfajta kiterjesztésről is beszélhetünk, hiszen első fázisban a növekvő szakemberhiányt a cégek az irodájuk komfortosabbá tételével próbálták elérni, majd az irodaházak is rájöttek, hogy a munkaerő-megtartásban nekik is szerepük van, partnerséget kell vállalniuk. Tipikus win-win szituáció: ha a cég megtartja a dolgozóit, akkor az irodaház megtartja a bérlőit, hiszen ha szeretik a dolgozók a munkahelyüket, akkor a cég is jól érzi magát az irodaházban.

Régebben az épületek közös területei csupán arra szolgáltak, hogy közlekedési útvonalakat biztosítsanak a dolgozóknak a megfelelő emeletre való eljutás során. Ma már a közös területek nem csak a közös területi szorzót jelentik, hanem a kávézókat, bárokat, konferenciatermet, egyéb szolgáltatásokat nyújtó helyiségeket, ha pedig irodaparkról beszélünk, akkor aztán számtalan retail-funkció is megélhet az épületekben. Ma már egy étterem nem egy szürke kis büfé, hanem igényes vendéglátóipari egység, ahol a teraszon üldögélve hosszasan lehet beszélgetni. Előtérbe kerülnek a plusz szolgáltatások, legyen az biopiac, sportesemény vagy egyéb rendezvény. Eltűntek a határok, az irodaház és a bérlők irodái aktív kölcsönhatásba kerültek egymással, ahol a cél közös, hiszen a profit mellett élhető környezetre vágyik mindenki.

7. Home office

 Miközben az elmúlt évtizedben szemmel láthatóan kirajzolódik az irodapiac evolúciója, ezt a folyamatot hirtelen megakasztottaa, vagyis a folyamatokat összekuszálta a pandémia. Ennek nyomán pedig a normális irodaélet felbolydult, a biztonsági intézkedések előtérbe helyezték a távmunkát. Ez ugyan eddig is jelen volt imitt-amott, most azonban a home office lett a főszereplő. Bár a visszarendeződés ismét konszolidálja az irodaháázak életét, amit egyszet kiengedtünk a palackból, azt nehéz visszatuszkolni. Így van ezzel a home office is, hszen megy a játszmázás a cégek és az alkalmazottak között, hogy hány nap legyen távmunka és hány napa legyen benti munka egy héten.

Mindenesetre a home office-t a technológai és a proptech döbbenetes fejlődése teremtette meg, hiszen virtuálisan élhetünk irodai életet, videokonferenciákon értekezhetünk a kollégákkal, számtalan meeting lehetőséget biztosítanak a tech óriások produktumai, miközben a céges cyberrendszerek is egyre biztonságosabbak. Azt még nem tudjku, hogyan ha a home office a munkaerőpiac egészére, hogyan befolyásolja a dolgozók személyiségét, komfortját, hiszen a jelenség pszichológaii elemzéséhez még nem áll kellő adat és tapasztalat a rendelkezésünkre. Mindenesetre ez most az a trend, amely gigantikus óriásként lépett az irodapiacra, és csak találgatjuk, hogy merre viszi a világot.