1. Duna City, Csepeli Manhattan

A Duna City egy 500 ezer négyzetméter összalapterületű projekt fantázianeve, amely egy 33 hektáros fejlesztési területet foglalt magában a Lágymányosi hídtól délre, a Kvassay út-Soroksári út-soroksári Duna-ág által határolt területen. Az egykori ferencvárosi Nagyvásártelep két ipari műemlék-épületének megtartásával exkluzív pesti városrész jött volna létre jachtkikötővel, hotelekkel, lakásokkal, kereskedelmi és szolgáltató ingatlanokkal, irodákkal. A beruházást 2008-ban a cannes-i MIPIM-en a világ tíz legjobb projektje közé választották. A Gropius és a Quaestor korábban már kétmilliárd forintos infrastrukturális beruházást végrehajtott a területen, majd nevezett vállalatok dicstelenül eltűntek a süllyesztőben.

A szomszédos Csepelen pedig még az ezredfordulón merült fel az ötlet, hogy a sziget északi részén egy 186 hektáros területen új városrészt építsenek, ahol magasházak is helyet kaphatnának, a szlengben csak csepeli Manhattannek nevezett fejlesztési terület kulturális, sport- és szabadidőközponttal egészült volna ki. A csepeli önkormányzat 2006-ban 82 hektárt adott el mintegy 10 milliárd forintért a Fadesa-nak. A lokáció az esetleges Budapesti Olimpia helyszíneként is szóba jött volna, illetve a szennyvíztisztító telep is itt épült meg.

A Duna City-s területet végül az állam szerezte meg, ahol Budapest Déli Városkapu néven új városnegyedet képzelt el. 2018-ban ki is hirdették a meghívásos nemzetközi tervpályázat eredményét, amelynek célja, hogy részben az előbb említett városrészeken, vagyis a Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által határolt 135 hektáros területen 12 ezer egyetemi hallgatónak szánt diákváros, valamint különböző sportlétesítmények épüljenek, köztük az atlétikai stadion. A cél egy elhanyagolt, részben korábbi ipari létesítményekből álló térség bekapcsolása a pezsgő város vérkeringésébe, ahol megújul a természeti környezet, egészségmegőrzésre, pihenésre, sportolásra alkalmas zöldterületek jönnek létre. Most úgy tűnik, hogy megépül a projekt.

2. Tópark

A TóPark egy grandiózus multifunkcionális projekt Törökbálinton, amelyet 2009-ben a világ legjobb ingatlanprojektjévé választottak. Az eredeti projekt összberuházási értéke 2,4 milliárd euró volt, ahol közel 85 ezer m2-nyi iroda, 110 ezer m2-nyi kiskereskedelmi terület és lakóházak épültek volna. A törökbálinti tó partján lévő, M0-s, M1-es és M7-es autópályák által közrezárt területet aranyháromszögnek is nevezik. A Walker and Williams Investment Group Hungary Zrt. még 2007-ben kezdte el a 180 hektáros területen az ingatlanfejlesztést, és az eredeti tervek szerint 2009 utolsó negyedévében adták volna át az első épületeket. Azonban 2010 végén az Eurohypo Bank beszüntette a projekt finanszírozását a szerkezetkész átadást követően. Az épületek készültségi foka nagyjából elérte a 40 százalékot.

A felszámolási eljárás során a Lavinamix-csoport megszerezte a terület jelentős részét, ahol a gigaprojekt Tópark Be My City néven született újjá: 55 ezer m2-nyi iroda, 15 ezer m2-nyi kereskedelmi és szolgáltató egység, illetve 350 lakás lesz a teljes kapacitás szállodával és konferenciateremmel kiegészülve. A város a városban koncepció mentén az első ütemben több mint kétszáz lakás elkelt, és az irodaházak is élettel fognak megtelni. Az új városnegyedben egy 330 méter hosszú passzázs fut végig, ahol számos funkció megjelenik.

3. Angyalföldi városközpont

2007-ben az AL Holding (Angyalföldi Lakásépítő) új városközpontot álmodott az Árpád híd környékére. A buszpályaudvarként működő területet és a régi Sconto áruházat vették meg, ahol az új városközpont 75 milliárd forintból épült volna fel mintegy 15 ezer m2-nyi alapterületen. A projekt 230 ezer négyzetméteres ingatlanfejlesztést tűzött ki célul, amely nem csak szimplán irodaházakat és plázát jelentett volna, hanem komplex beruházásról volt szó, ahol kiskereskedelmi funkció, konferenciaközpont, lakások és egy négycsillagos businesshotel is megjelent volna. A tervek szerint a kivitelezés 2009-ben startolt volna, azonban a válság közbeszólt.

Ellenben folyamatosan napirenden volt, hogy egy városi alközpont jöjjön létre a területen, ennek érdekében végül a HB Reavis elindította gigaprojektjét, amelynek keretében egy csaknem 136 ezer négyzetméteres irodapark jön létre kiskereskedelmi funkcióval és közszolgáltatásokkal kiegészülve. A megvalósuló változatos szolgáltatások, tágas közösségi terek, vagy épp a metróállomás és a Volánbusz pályaudvar projektbe integrálása egy városközponti funkciót eredményez: olyan élettel teli tereket, ahol munkaidő után, sőt, hétvégén is van élet. A fejlesztő nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a projekt egyszerre szolgálhassa ki az üzleti és a helyi közösségeket.

4. Mundo Center

A Bosnyák térnél a lengyel Echo Investment még 2006-ban vásárolta meg a Csömöri, a Mosztár, a Bosnyák és a Rákospatak utca által határolt telket 4 milliárd forintért. Nagyon sokáig tervezte az új zuglói városközpont létrehozását, amelynek keretében többek között megépült volna egy sportcentrum, egy új park, felújították volna a Bosnyák téri piacot, valamint kialakították volna Zugló új közigazgatási központját is. A több mint százezer négyzetméteres Mundo Center befejezését 2018-ra tervezték, ahol a közfunkciók mellett mintegy 170 üzlet várta volna a vásárlókat.  Budapest történetében talán nem volt még olyan gigafejlesztés, amelyet annyi konfliktus kísért volna, mint a Mundót. Tiltakozások, politikai csatározások, hadd ne folytassuk a sort a kis magyar valóság fejtegetésével.

Most a tervek szerint a templom mögötti területen a beruházó 6-8 ezer négyzetméteres főteret alakít ki, és az onnan induló gyalogossétányra felfűzve épül meg az új városháza, a korszerű piac, alatta pedig egy mélygarázs. A Csömöri út mellett irodaházakat húznának fel, de épülne egy 30-40 ezer négyzetméteres bevásárlóközpont is. Tavaly a projektet a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította. Az első ütem kivitelezése jelen állás szerint már jövőre megkezdődhet, az utolsóként megépülő lakóépületeket 2024-ben adnák át. Az időközben amerikai tulajdonba került Echo Investment 2018-ban eladta a projektet a német hátterű Bayer Construct Építőipari és Szolgáltató Zrt.-nek.