A New York-i Chrysler Building ma is a világ legmagasabb téglaépülete.

Az Urbanista elmúlt tíz évében rengeteg eladó házat mutattam már be, köztük egy csomó nagyot és híreset. Ám ennyire nagy és ennyire híres egy sem volt közöttük. Eladó ugyanis a Chrysler Building, a világ egyik legismertebb épülete, New York Halászbástyája.

A húszas években épült, akkor zajlott ugyanis minden idők legnagyobb magassági versenye, melyben amúgy egy magyar építész is kivette a részét. Ráadásul akkoriban nem országok, de még csak nem is városok versengtek, hiszen 1908 és 1973 között végig New Yorkban volt a világ legmagasabb épülete. (Jellemző, hogy 65 év után még csak Chicago nyerte el tőle a címet, ma viszont már csupán egyetlen amerikai épület fér a top 20-ba – az is 2014-ben épült.)

Nemcsak az ingatlanok piaca szárnyalt a húszas évek Amerikájában, hanem az autóké is. A Chrysler volt a harmadik legnagyobb gépkocsigyártó akkoriban Ford és a General Motors után. Kijárt neki egy székház, melyik megmutatja erejét. Még akkor is, ha a felhőkarcoló valójában soha nem volt a vállalaté, azt a tulajdonos, Walter Chlyser saját pénzből építtette. Még a rajzasztalról vette meg a terveket egy ingatlanfejlesztőtől, aztán persze saját ízlése szerint alakítgatta. Így került egy csomó autóipari szimbólum az épületdíszek közé. A tervezője, William Van Alen igazi egyslágeres szerző volt, sem előtte, sem utána nem tervezett ehhez foghatót. Az építés végén összevesztek Chryslerrel a pénzügyeken, majd a világválság végleg derékba törte a karrierjét. Nem tervezett többet, élete hátralevő részében szobrászatot tanított. Viszont volt amiben szerencsésebb volt a fejlesztés. Chrysler már a végső méret elérése előtt eldicsekedett azzal, hogy soha nem készült még ilyen magas acélszerkezet, amelynek építése közben ne halt volna meg valaki. Klassz lehetett akkoriban a munkavédelem.

A Chrysler Building elég merész céllal épült. Nemcsak a világ legmagasabb épülete, de a világ legmagasabb építménye is akart lenni.

A HATALMAS CSÚCSDÍSZ EGYETLEN FUNKCIÓJA AZ VOLT, HOGY HACSAK KÉT ARASSZAL IS, DE MEGDÖNTSE AZ EIFFEL-TORONY 318,7 MÉTERES REKORDJÁT.

Ez amúgy sikerült is (pontosan 318,9 méter magas lett), de egyik címének sem örvendhetett túl sokáig. A világelsőséget egy éven belül elnyerte tőle az Empire State Building, ráadásul az Eiffel-torony is visszaelőzte, mikor az ötvenes években egy antennát szereltek rá. Rendben, még mindig ott van New York top tíz felhőkarcolója között, meg a világ legmagasabb téglaépülete címet is birtokolja (bár a tartószerkezete az már acélváz). Ám azért igazi rekordernek ma már nem mondható.

Na de ezt a házat elsősorban nem is a magassága miatt szeretjük. Hanem azért, ahogy kinéz. A formáját némileg a szabályozásnak is köszönheti. New Yorkban azokban az időkben előírták, hogy meddig emelkedhet egy ház utcai homlokzata törés nélkül, és hol kell lenni az első visszahúzásnak.

EZÉRT VAN AZ, HOGY A HÚSZAS ÉVEK AMERIKAI FELHŐKARCOLÓI OLYANOK, MINT VALAMI MEGNYÚJTOTT ZIKKURATOK: SZÉLES ALAPRÓL INDULVA FOKOZATOSAN VÉKONYODNAK.

Viszont a kecses íves formák már a tervezőt dicsérik. A jellegzetes alakot nagyon sok mindenhez hasonlították már, függőlegesen tartott kardhaltól egy autóipari kéziszerszámig. Az biztos, hogy mára ez az épület lett az art deco stílus egyik legfontosabb összegzése, gyakorlatilag a szimbóluma.

Most viszont piacra került, merthogy mindössze nyolcvan százalékos kihasználtsággal működik a 77 emeletes épület, ami azért arrafelé nem számít valami jónak. Igaz, folynak tárgyalások, hogy az Amazon például odaköltözzön, de egyelőre még nem állapodtak meg semmiben. Szóval a tulajdonosok (a ház kilencven százalékát az Abu Dhabi Investment Council birtokolja) az eladás mellett döntöttek.

Hogy mennyiért megy el a mindössze 117 ezer négyzetméteres irodaház, azt nehéz megjósolni. Az biztos, hogy az abu-dzabi befektetők 2008-ban 800 millió dollárért vásároltak részesedést. Azóta azért eltelt tíz év és egy ingatlanválság is. A világ egykor leghíresebb felhőkarcolója mindenesetre újra a figyelem középpontjába kerülhet néhány hétre.