A mesterséges intelligencia (MI) az idei év egyik slágerfogalma, mindenféle kontextusban feltűnik. Így természetesen az ingatlanpiac sem lehet kivétel, ezen belül már megjelent a tervezésben is, beleértve az irodadizájnt. Különböző adatok elemzése alapján fejlesztési javaslatokat tesznek a terek kialakítására és az egyes funkciók arányára például a kihasználtság alapján.

Az MI egyelőre még nem önjáró lövegként közlekedik a mindennapjainkban, bár ami késik, nem múlik, így az irodák tervezésében a tevékenysége nagyban függ az adatokhoz való hozzáféréstől és az ember diktálta inputoktól, vagyis melyek a tervezési célok. Az MI akár több száz változót is figyelembe vehet, hogy olyan terveket tegyen le az asztalra, amelyek a legjobban illeszkednek az adott céghez és a dolgozói közösségéhez. Ma már egyre több cég alakít ki mesterséges intelligencia eredményeiből dolgozó csapatokat, amelyek segítik a fő tevékenységet.

Ez lehet a jövő útja az építészirodákban is, nyilván először a legnagyobbak tudnak ebbe invesztálni. Nem véletlenül a Zaha Hadid Architects már kialakított egy ilyen csapatot házon belül, amely a mesterséges intelligencia segítségével támogatja a munkahelyek tervezését. Többek között átalakítási javaslatokat is megfogalmaznak a foglaltságszenzorok adatai alapján, képzeljük el, hogy majd a kapott adatok alapján fogjuk átrendezni a bútorokat vagy éppen új térbe telepíteni a kávézót.

Az is igaz, hogy a mesterséges intelligencia hozott anyagból dolgozik, vagyis a rendszerbe bevitt információkat tudja feldolgozni. Tehát még nem képes emberként gondolkodni, egyelőre nem jellemző ez a fajta mutáció, bár ki tudja, hogy mit hoz a jövő. Minél több alternatívát kell bevinni a rendszerbe, különböző statisztikákkal megspékelve, és akkor az MI is több lehetőséget tud ajánlani. Minél több adat, változó, index, annál több lehetőség, vagyis a felhasznált konkrét adatok jelentősen befolyásolják az MI által generált eredményeket.

Értelem és érzelem

Egy iroda tervezésének a mesterséges intelligenciának nemcsak egy adott iroda használati szokásaival kapcsolatos adataihoz kellene hozzáférnie, hanem sokféle példához is, amelyek bemutatják a különböző irodai kialakításokat és azok felhasználását. De az MI egyelőre még korlátokkal szembesül, elég csak az objektív és szubjektív ellentétpárt megemlíteni. Emellett az emberi értelem és érzelem párhuzama abban is megjelenik, hogy az iroda nem csupán egy hatékony és termelékeny cég működésének a helyszíne, hanem a dolgozói jóllét letéteményese is, és ez bizony nem egzakt fogalom.

Érzelmek, hangulatok, jó- és rosszkedvek váltakoznak, a fizikai egészség is nagyban függ az érzelmi tényezőktől, és akkor még nem beszéltünk a lelki tényezőktől. Színek, hangok, szagok, formák, és ezek kombinációi, melyek szintézist vagy antitézist jelentenek a befogadó számára. Jelen esetben a dolgozók érzékelte világ értelmezése érzelmi kérdés is, ráadásul minden ember más és más, így más érzések kavarognak benne, más impulzusok hatnak rá, ha az irodában tapasztalható színeket, formákat, tárgyakat szemrevételezi.

A szubjektív tényezők közé tartoznak olyan fogalmak, mint a jó és a szép, de akár a produktív sem értelmezhető a lelki tényezők nélkül. Tehát ahhoz, hogy az MI optimalizálhassa ezeket a fogalmakat, pontosan meg kell határozni őket. A tervezésnél a megrendelő vállalat és az irodadizájnt szállító építésziroda előzetesen meg kell hogy állapodjon bizonyos alapfogalmakban, amelyekre aztán „ráereszti” a mesterséges intelligenciát.

Bár lehetséges az emberek fizikai jelenlétének nyomon követése szenzorok segítségével, a munkatársak érzelmi és szubjektív élményeinek mérése teljesen más kérdés. Az egyes irodai felhasználók viselkedésének és preferenciáinak valódi megértéséhez elengedhetetlenek a minőségi felmérések és mélyinterjúk. Miután a közös pontokat megállapították, a mesterséges intelligencia segíthet a tervezőknek abban, hogy az alkalmazottak preferenciáit beépítsék a munkafolyamatba.

Sok még a kérdőjel

Az is egy érdekes aspektus, hogy a dolgozók munkateljesítményét javító iroda megtervezéséhez a mesterséges intelligencia hozzáférést igényel az egyes feladatokat és azok vállalatra gyakorolt hatását bemutató adatokhoz. Ez szükségessé teszi a rendkívül részletes vállalati információkhoz való hozzáférést, amelyek akár érzékenyek vagy elérhetetlenek is lehetnek a tervezők számára.

Mindenesetre a lehetőségek tárháza szinte végtelen, így nem könnyű kiválasztani a megfelelőt. A mesterséges intelligencia több száz vagy akár több ezer különböző mintát ad meg, vagyis a tervezők a lehetőségek széles skáláját tekinthetik meg, és ezek számos különböző eredményre optimalizálhatók. De egyelőre még az embernek képesnek kell lennie arra, hogy meghozza a végső döntést.

A mesterséges intelligencia szépsége a folyamatos önfejlesztés képességében rejlik. Ha az építészek és a munkahelyi tervezők hatékonyan meg tudják tanítani az MI-t, hogy megértse, mi működik és mi nem az egyes vállalatok és alkalmazottak számára, akkor egyre szélesebb körben találkozhatunk vele az irodatervezésben. Azonban egyelőre még az MI is hajlamos hibázni és rossz megoldásokat tanácsolni, elég csak a ChatGPT-re gondolni, amely néha még rossz válaszokat ad. A folyamat tehát csak most kezdődött, és még nem tudjuk, hogy merre visz az út.​

Itt már ráléptek az új ösvényre

Már néhány példát is említhetünk a nagyvilágból, így az AutoDesk Studio is új módszereket alkalmazott az új torontói központjának tervezésekor. A 250 alkalmazottjukkal végzett felmérésekből származó visszajelzéseket egy mesterségesintelligencia-szoftverbe vitték be, majd annak segítségével elemezték az eredményeket, hogy megtalálják azokat a megoldásokat, amelyek megfelelnek a legtöbb kritériumnak.

A MI mindenesetre azt javasolta a vállalatnak, hogy az összes csapat számára megfelelő általános terek helyett a munkaterületeket különálló, változatos felhasználásra szabott zónákra ossza fel. A kreatív csapatok például több együttműködési területet kaptak, míg az informatikai csapatok egy olyan közösségi zónákba kerültek, amelyeket privát, egyszemélyes munkafülkék vettek körbe.