A világjárvány felforgatta az irodák világát, és felgyorsította a már korábban megjelent munkahelyi trendek térhódítását. A távmunka szerepének növekedésével együtt rájöttünk, hogy a személyes találkozást, a társasági életet és általában a kapcsolatteremtést nem helyettesítheti a videókonferencia. A Gensler globális építésziroda legutóbbi globális munkahelyi kutatásába 9 országban 10 iparágban 14 ezer dolgozót vontak be, amelyek alapján öt trendet azonosítottak.

Mobilitás

A munkavállalók elvárják, hogy bárhonnan dolgozhassanak, hiszen a pandémia arra mutatott rá, hogy a vállalatok megőrizhetik a termelékenységüket akkor is, ha a dolgozóik az átlagos munkahetük egy részét nem az irodában töltik. A munkahelyi elégedettség, a munka és a cég iránti elkötelezettség még nőhet is a hibrid modell bevezetésével, hiszen korábban a Gallup arról számolt be, hogy az új generációk bevonzásához a vállalatoknak előremutató mobilitási stratégiát kell elfogadniuk.

A Gensler felmérése szerint globálisan a dolgozók a munkahetük nagyjából ötödét töltik otthoni munkával. Az alkalmazottak a hetük körülbelül felét az irodában töltik, míg a fennmaradó rész jut az ügyfelek telephelyeire, a coworking helyekre, az üzleti utazásokra vagy egyéb harmadik helyszínre.

Választás

Az alkalmazottaknak számos alternatívát kell biztosítani akár az irodán belül, akár a távmunkában, vagyis az iroda fizikai terén túlmutató munkahelyi ökoszisztémát kell kialakítani. A Gensler számos felmérést készített már korábban is e tekintetben, és úgy találta, hogy azok a dolgozók sokkal innovatívabbak és jobban teljesítenek, akik számára több lehetőség mutatkozik a munkatér megválasztása kapcsán.

A pandémia után még inkább növekszik a rugalmasság preferálása, de ez nem jelenti azt, hogy a vállalatok mindenki számára megfelelő stratégiát nyújthatnak, hiszen sok dolgozó az irodában található erőforrásoktól függ. A munka jellege azonban folyamatosan változik, a dolgozók egyre sokoldalúbbak, agilisabbak és együttműködőbbek lesznek, ehhez pedig új megoldások egyre szélesebb köre társul az irodában és azon kívül is.

Az otthon és az iroda mellett egyre nagyobb szerepet játszanak újabb helyszínek is, mint például kávézók vagy coworking terek, amelyek további választási lehetőséget kínálnak a munkahelyi ökoszisztémán belül.

Magánélet

Sok munkavállaló már eddig is nehezen találta meg a privát szféráját a munkahelyén, ráadásul ezt a nagyteres koncepció minden tekintetben rombolta is. Emellett most a közösségi zónák térhódítása a fókuszmunka és a személyes használatra szánt tér rovására történik. Persze nem arról van szó, hogy a fürdővízzel együtt öntsék ki a gyereket is, hanem inkább arról, hogy a közösségi zónák dominanciája helyett optimalizálják a teret, ami mindenféle munkavégzésre lehetőséget biztosít.

Bár a korábbi felmérések szerint a nyitott, nagyteres munkahelyek magasabb teljesítménnyel jártak együtt, a privát zóna és a fókuszmunka lehetősége továbbra is kulcsfontosságú egy munkahely hatékonysága szempontjából. Vagyis jöhetnek a patikamérlegen kiegyensúlyozott munkaterek, hogy a csendes/technológiamentes zónák, könyvtárak és fókuszszobák, valamint a relax zónák és a szabadtéri munkaterületek is megfelelő hangsúlyt kapjanak.

Hibrid

Úgy tűnik, hogy a járvány után a hibrid munkamodell sokáig velünk marad még. A Gensler adatgyűjtése szerint globálisan az irodában tartott megbeszélések 56%-a hibrid, azaz személyes és virtuális résztvevőkből áll. Ahhoz azonban, hogy az irodában virtuálisan együtt dolgozhassunk másokkal, minőségi technológiára, a hibrid megbeszélésekre és együttműködésre vonatkozó viselkedési mechanizmusokra, valamint jobb munkamódszerekre van szükség.

Az irodai dolgozók mindössze egyharmada számolt be arról, hogy az elmúlt három évben átalakították az irodai környezetüket. Természetesen sok minden pénzkérdés, de azért ideje újragondolni a munkahelyi tapasztalatokat mind a személyesen, mind a virtuálisan dolgozók számára.

Egészség és jólét

Mivel a munkavállalók világszerte az egészség és a jóllét fontosságát helyezik előtérbe, a munkaadók egyre nagyobb nyomással szembesülnek a beltéri és kültéri zónák szinergiája, az egészséges terek fejlesztése, illetve a lelki kiegyensúlyozottság tekintetében. A járvány idején sok alkalmazott arról számolt be, hogy az otthoni környezete jobban kapcsolódott a kinti világhoz, közelebb érezték magukat a természethez, ami növelte alkalmazkodóképességüket és kényelmüket.

A mostani kutatás szerint az irodán belüli terek nagyobb hatást gyakorolnak a munkahelyi élményre, mint az étkezési szolgáltatások. A jól teljesítő munkahelyeken dolgozók csaknem háromszor nagyobb valószínűséggel mondják azt, hogy az irodában végzett munka pozitív hatással van a munka/magánélet egyensúlyára, valamint a személyes egészségükre és jóllétükre, mint a gyengén teljesítő munkahelyeken dolgozók. Emellett majdnem kétszer nagyobb valószínűséggel mondják azt, hogy az irodában végzett munka pozitívan befolyásolja a kollégákkal való kapcsolatukat és a vállalatuk iránti elkötelezettségüket.

Konklúziók

Összességében a Gensler úgy látja, hogy a legtöbb mai munkahelyi problémát nem a COVID-19 okozta, hanem a pandémia csak reflektorfénybe állította. Ma minden eddiginél nagyobbra értékeljük a teret és az együttlét élményét, de ennek elsősorban a nagybetűs munkát kell támogatnia. Az egyéni és a csapat termelékenység szempontjából is fontos, hogy a járvány utáni irodák hatékonyabbak legyenek.

Az alkalmazottak számára a mobilitás, a választási lehetőség, a magánélet, a valóságos és virtuális együttműködés harmóniája, illetve a jóllét a legfontosabb. Az irodába való visszatéréssel és a hibrid munkamodell elterjedésével új lehetőség nyílik a vállalatok számára a fizikai iroda újragondolására, hogy olyan munkaterületeket hozzanak létre, ahol az alkalmazottak valóban szeretnének lenni, hogy mind az egyéni, mind a közös munkát támogassák.